ŐSLÉNYKUTATÁS MAGÁNVÁLLALKOZÁSBAN |
BARABÁS ZOLTÁN |
2004.11.01. 20:44 |
Néhány hete jelent meg dr. Kordos László írása a bérbaltavári õslény-lelõhely történetérõl (2001/28. szám). Ez év nyarán újra megkezdõdött a feltárás, s az idei ásatási év eredményeirõl nemrég számoltak be egy konferencián. Ennek kapcsán kérdezzük a neves paleontológust, mi értelme és célja lehet a rég felhagyott lelõhely újbóli kutatásának?
|
Kõbe zárt vemhes kanca |
|
2004.07.28. 07:24 |
Egy aprócska, vemhes kancát találtak kõzetbe ágyazódva. A ló méhében fejlõdõ csikó maradványai is tisztán kivehetõk. A 49 millió éves lelet új megvilágításba helyezi a lófélék fejlõdését. Az új faj, az 55-60 centiméter magas
|
Apokalipszis 200 millió éve |
Science Daily Magazine |
2004.07.27. 06:16 |
Az a tömeges fajpusztulás, amely 200 millió éve az akkor élt fajoknak legalább a felét kipusztította és utat nyitott a dinoszauruszok felemelkedésének, nagyon gyorsan ment végbe: erre utalnak egy szintén akkoriban élt egysejtû õsmaradványai.
|
Át kell igazítani a karbonórát! |
Physics Web News |
2004.07.27. 06:15 |
Aradiokarbon kormeghatározást a geológia, a paleontológia és a régészet egyaránt alkalmazza: egy új felfedezés azonban arra int, hogy ez az „óra" idõnként nagyon pontatlan lehet. Warren Beck és munkatársai az Arizonai Egyetemen az ezelõtt 45 és 11 ezer év közé esõ idõszakban kiugró csúcsot fedeztek fel a légkör radioaktívszéntartalmában. Ez erõsen torzíthatja a kormeghatározást, mivel a módszer alapja, hogy az élõ szervezetek és bizonyos
|
Ôssejtek mesterséges csontvelõbõl |
Frankfurter Allgemeine Zeitung |
2004.07.27. 06:14 |
A Jülich Kutatóközpontban mesterséges csontvelõt állítottak elõ a köldökzsinórból, vérsejtek szaporításához, amelyekbõl
|
Négyezer éves nyaklánc |
The Scotsman |
2004.07.27. 06:13 |
Régészek teljesen ép, 124 gyöngy, darabból álló, több mint négyezer éves nyaklánc- ra bukkantak Skócia legrégibb családi sírboltjában. Az ékszer egy gyermek csontváza és egy edény mellett lapult a három korai bronzkori kõsír egyikében. A láncra egy Barbush Quarry közelében lévõ korai bronzkori lakóház feltárásakor akadtak a Dunblane Múzeum munkatársai. A lelõhely az elsõ bizonyítéka annak, hogy a környéket már a korai bronzkorban is lakták.
|
Eltûnt a Pannon-tó |
Dr. Kordos László |
2004.07.27. 06:11 |
A Kárpát-medencét 10-12 millió évvel ezelõtt kitöltõ Pannon-tó területe néhány millió év alatt a felére csökkent, majd a tó teljesen el is tûnt. Lerakódott agyagja ugyanazon a helyen tanulmányozható Baltaváron, ahol a területet átszelõ folyók homokos üledéke is feltárult. Ha a csontok alapján meg tudjuk mondani, milyen korú a homokréteg, azt is meg lehet határozni, mikor húzódott ott a Pannon-tó partszegélye.
|
A Fluvius Schafarziki és az Uri Casino |
|
2004.07.27. 06:08 |
A fiatal polihisztor egy évvel késõbb a Szombathelyi Múzeum ásvány-, kõzet- és õslénytárának vezetõje lett, s 1926 nyarán Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával folytatta ásatásait. A vízmérnöki képzettségû kutató a Kancsal-kocsmával szemközti területen sajátos megfigyeléseket végzett. Megállapította, hogy
|
A pontusi medve és a kisfogú ősló |
|
2004.07.27. 06:06 |
Pethõ Zalaapátiba látogatva meglepõdve tapasztalta, hogy a csontok között olyan maradvány is van, amelyet korábban nem említettek: egy Mesopithecusnak nevezett kihalt majom állkapcsa. Az összesen 155 darabból álló gyûjteményt Széchenyi Pál miniszter közbenjárására az apátság átadta a Földtani Intézet múzeumának
|
Lóczy őze és a Chalicotherium |
|
2004.07.27. 06:02 |
Suess hivatalosan felkérte az útépítés felügyelõjét, Brunner urat, aki amúgy is házat épített a baltavári útbevágás mellett, hogy kísérje figyelemmel az elõkerülõ csontokat, s további vizsgálatra küldje õket Bécsbe. Annak ellenére, hogy a szorgalmas gyûjtõ a korábbiakhoz képest sok újdonsággal nem szolgált, Suess tanulmányai jóvoltából a Baltavárról származó csontok rövidesen helyet kaptak a tudományos életben. A francia õslénytudós, Gaudry megállapította: a felsõ-miocén és a pliocén földtörténeti korokban (mai ismereteink szerint 12-2 millió évvel ezelõtt) kerültek az egykori folyóvízi homokba. Az 1860-as években a Magyarhoni Földtani Társulat tagjai felkeresték Baltavárt, Kovács Gyula, a Nemzeti Múzeum õre ismét talált csontokat, s néhányat vásárolt is a helybéliektõl, a lelõhely mégis hoszszabb ideig feledésbe merült.
|
Ôsállatok csontjai a baltavári Szõlõ-hegyen |
|
2004.07.27. 06:00 |
A Vas megye déli csücskében fekvõ Baltavár község nevét a világ tudományában többen ismerik, mint ahányan ott élnek. Baltavár említésekor az õslénykutatók elõtt a Kárpát-medence 7-8 millió évvel ezelõtti állatvilága jelenik meg hiénákkal, masztodonokkal, zsiráfokkal, majmokkal és más állatokkal. Másfél évszázada találták meg ott az elsõ õsmaradványokat, s most, 70 évvel a legutóbbi ásatás után ismét feltárul a híres csonttemetõ.
|
|